Gyúlhat szörnyű kín korbácsok szavára,
s kélhet közöny, ha már a szív se lát,
téphet sebet tövisbokornak ága,
s áldott kezet rozsdás szög üthet át,
döfhet lyukat csontok közé a dárda;
ember tagadhat fényt és életet,
állíthat őrt a szikla oldalába,
mégsem győzhet az Egyszülött felett!
| 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
