Unott az arca, szenvtelen,
s a szám e szókra nyílik:
(talán kimondva szemtelen,
de helyzetünkhöz illik…)
Ne jöjjek újra? Tiltanád?
Kizár e cifra vár-lak?
Szobám kicsinyke, nyitva áll,
lakat nem őrzi… Várlak!” -