 | | | 2025. április 3. csütörtök, Buda, Richárd napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...
| | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát. ... | | HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON Állj meg, szívem, betelt ím az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál? De nem! Bár nincs szív, érted hevülő, te csak lobogjál!
Nagy lombhullásban állnak napjaim. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"Ha nem lesztek olyanok..." | | Utolsó fényeit dobta felénk
az októberi alkony, s óaranyba öltöztek a fákon
a maradék lombok, körülöttem a vasútállomáson
halkabban zsongott az élet-moraj. Csendben
topogva dühöngtem, mennyit kell még itt várnom, hogy
ritka vonatom hazavigyen. Járt az eszem megannyi
belém zárt gondon, - orvostól jöttem éppen - , s akárcsak
a híres, voltam „a magam számára börtön”. Mintha
súgnák, hirtelen körülnéztem, s megláttam hozzám egészen
közel, a gyérülő tömegben, egy nagymamát sárga
pulóverben, s mellette a két unokát, egy négy és egy hétéves
forma kisleányt, egyszerű, tiszta öltözetben, vártak egy
érkezőre. Bemondták a Pest felől kocogó gyorsot, s nagymama
elindult a peron felé. Még mutatott nekik valami
távoli pontot, s a lánykák a forgalmi előtt állva
nézték, ahogyan a vonat megállt, s leszállt akinek kellett. Sárga
pulóver villant a tömegben, s belékarolva egy negyven
év körüli férfi lépett óvatosan, fehér botja koppant a
síneken. A gyermekek boldogan kiáltottak: apu. apu! Futott
a lelkük felé. Odaérve lehajlott a férfi, s a kicsi kezek
két oldalról szorosan fogták át kezét. Szél lebbent csendben, akárha
angyal szárnya mozdul, betakarván e négy lelket. Csak
álltam. Arcomon csodalátó döbbenet, s a szégyenem égett:
„Ver az élet, téged?! Ugyan!” Láthattam végre néhány
embert, igazi szeretetben, boldogan.
2018-10-23
 |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |