Szólsz hozzám, s hallak a hullámokban, A parti kövek között, az égen Tomboló, majd megszelídült szélben, És hallak, mikor a patak csobban. Látlak, ahol örök nyugalom van, Tavasszal, nyáron, ősszel és télen, Ha felnézek, tekinteted érzem A fölöttem úszó csillagokban.
Lehet egy csók, vagy tiszta szerelem, Madárdal, fű, vagy zegzugos villám, Színes virágok hófehér sziklán... Mindezt Te hordozod tenyereden! S boldog vagyok, olyan jó élni, lám Tényleg ott vagy mindenütt, Istenem!
|