Julcsinak

 
Fekete ködök úsznak ezer éve már,
mindig is hosszan sötétlett a január.
Már a Karácsony sem fénylett,
már el sem ért a kapunkig a jóság,
hisz mindenki olyan mélyen magába szállt,
hogy elhalkult a hálaszó is, s az önzés hezitált.
Gyatra, fekete fényű január, föld röge sár,
nem lepi hó az áldást, s az áldomást,
de bennem megmaradt az emlék: az régi-égi
Karácsony, az az örök Január…
Sokat gondolok mostanában erre,
mielőtt ez az ördögi hónap magába temetne…

2024-01-04