Találkozásaink közé esztendők szorulnak, évgörbéken, évek élén kattogó idő, lezáratlan beszélgetések, befejezetlen szavak, mondatok, hallgatag évszakok, s közben az időtlen virágzás örök rendje, majd a hamvadó
októberek visszfénye ül az arcokon; látom, s
láthatod, hisz itt vagy, s még mi is itt vagyunk.
Két pont közé évek préselődtek, mint könyvlapok közt száradó virág, olyanná lesz minden találkozás.
2024-03-23
|