Ennek a versnek sok fordítása van, tehát én az ikszedik fordítója voltam e nagyon híres versnek.
Talán nincs is műfordító, aki ne nyúlt volna hozzá a Tengeri szélhez...

Érdekes, elég sok Mallarmét fordítottam már az eltelt 15-20 évben.
...de egyre jobban kristályosodik ki bennem azon költők névsora, akik a "szívem csücskei"...Akiket imádok.
Mallarmé nincsen közöttük, bár elismerem Őt, a forma nagy művészét. De a szigorúsága, parnasszista, titokzatos, megfejtésre váró versei nem teljesen az én világom. (Kivétel persze akad! A Tengeri szél például eléggé tetszik, ha nem is ez jut ezsembe legelőször, ha a nagybetűs Versre gondolok...)

Szerelembe estem :))
...nekem újabban Rodenbach a nagy-nagy szerelem, még az eddigi első helyezett Samain-nél is jobban szeretem, egyszerűen rajongok a flamand költőóriásért.
Azt hiszem, iszonyú mennyiségű Rodenbachot fogok fordítani, háttérbe szorítva az irodalomtudósok által klasszikusnak és legnagyobbnak kikiáltott (valóban) Nagyok helyett. Illetve inkább mellett...
Rodenbach-esszé is készül, mert mindenkivel meg akarom osztani azt a csodálatos, utolérhetetlen világot, amit ez a hatalmas szimbolista költő ránk hagyott.

Mélabú, szobabelsők, virágok, harmónika, templomfalak, jégbe zárt kristályok, melankólia, poros, metszett üvegkelyhek, csillárok, a Kedves szeme, halk zongoraszó, szent ostya, ködös rakpartok és újra az enteriőr...Újra és újra. Nála a szoba a kulcsszó...Rodenbach egyszerűen zseniális. Mintha nekem írt volna minden verset: mindre "vevő" vagyok.
Sok-sok minden elkápráztat Georges Rodenbach páratlanul gyönyörű költői palettáján...
Méltatlanul kevesen és keveset fordítottak Rodenbachot - de majd jövök én :)

Hopp, kicsit sokat fecsegtem - köszönöm Klára!