Kedvem, életem elveszett, el összes barátom s a derű; de még önteltségem nagyszerű
hite is, mi osztott tehetséget.
Az Igazság tiszta szívű
ölelését hittem, hogy szeret,
s nekem örök barátom lehet,
de megcsalt: álnok, s keserű.
Pedig mindörökké élhet,
s mindaz, ki útjába téved
nem lehet többé kishitű.
Isten szól és válasz mindig akad.
De nekem már csak annyi marad
hogy sírjak érte, mint bús hegedű.
*
Tristesse
J'ai perdu ma force et ma vie, Et mes amis et ma gaieté; J'ai perdu jusqu'à la fierté Qui faisait croire à mon génie.
Quand j'ai connu la Vérité, J'ai cru que c'était une amie ; Quand je l'ai comprise et sentie, J'en étais déjà dégoûté.
Et pourtant elle est éternelle, Et ceux qui se sont passés d'elle Ici-bas ont tout ignoré.
Dieu parle, il faut qu'on lui réponde. Le seul bien qui me reste au monde Est d'avoir quelquefois pleuré. |