2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
José-Maria de Heredia: Elfeledve
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

A templom a hegyről romos fallal ledől,
bronz- és márványszobrot e tájon a halál,
hőst és istennőket immár egybe’ talál,
s mi dicső volt, ma már vad s lomha fű veri föl.

Pásztor terel barmot ide, s míg kürtjéből,
amíg itat, egy bús és régi dallam száll,
betölt eget s vizet, s ragyog a tengerár,
s míg árnya hőköl itt, azúr kéj tündököl.

Áldó anyaföld itt az Isteneket óvja,
tavaszoknak sokán virágokkal szövi be
tört oszlopok hadát, mit véd a táj szíve.

De a közöny ős álmok tagadója,
nem borzong az ember, míg éjben az ének
neki zúg a habon, ha sírnak a szirének.

 

L'oubli

Le temple est en ruine au haut du promontoire.
Et la Mort a mêlé, dans ce fauve terrain,
Les Déesses de marbre et les Héros d'airain
Dont l'herbe solitaire ensevelit la gloire.

Seul, parfois, un bouvier menant ses buffles boire,
De sa conque où soupire un antique refrain
Emplissant le ciel calme et l'horizon marin,
Sur l'azur infini dresse sa forme noire.

La Terre maternelle et douce aux anciens Dieux
Fait à chaque printemps, vainement éloquente,
Au chapiteau brisé verdir une autre acanthe ;

Mais l'Homme indifférent au rêve des aïeux
Ecoute sans frémir, du fond des nuits sereines,
La Mer qui se lamente en pleurant les sirènes.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007