 | | | 2025. április 4. péntek, Izidor napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...
| | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát. ... | | HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON Állj meg, szívem, betelt ím az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál? De nem! Bár nincs szív, érted hevülő, te csak lobogjál!
Nagy lombhullásban állnak napjaim. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
In nomine Dei! | | 
Apám naptára az asztalon. Van gyerek, aki nem nézegeti apja
naptárát? Gyermekként magam is kezembe vettem. Olvasgattam. Volt, amit
értettem, volt, amit nem. Éveken át nézegettem naptárát. Mindegyik elején,
fönt, nagybetűvel bejegyezve: In nomine Dei! Magyarul: Isten nevében! – Csak
ennyi.
Ő nekem soha nem mondotta: szeretem az Istent. Nem mondta. Tudtam.
Szerette. In nomine Dei! – írta minden év naptárának elején. Isten nevében –
mert szerette Istent. Egyszerűen, mint a mindennapi ember, aki, ha “igaz” is, naponta
hétszer botlik. Olvastam gyerekfejjel, majd ifjú mérlegeléssel. Apámnak fontos
az Isten. Így nekem is Isten lett az Isten, akivel kezdeni kell az évet és élni
az életet. Szívembe vésődtek a szavak. Minden füzetem első lapjára írtam: In
nomine Dei.
Isten nevében kezdeni az évet? Tudhatunk mi szándékairól,
terveiről? – Szent Ágoston (354-430) filozófus, aki ( a világirodalomra ma is
ható VALLOMÁSOK szerzője) a tengerparton látott egy gyermeket, aki kagylóval
hordta a tenger vízét a maga kaparta gödörbe. “Mit csinálsz gyermekem?”
“Kimerem a tengert.” Ágoston fölényes mosollyal kérdezte: “Sikerül?” A gyermek
válaszolt: “Biztosan előbb, mint neked megérteni Isten szándékait és akaratát.”
Ki nem ad igazat a gyermeknek? Mégis Isten nevével kezdtem az
újévet. A karácsonykor megszületett Emberfia éppen azért jött közénk, hogy
bizonyságot tegyen az igazságról. Amit akkor tanított, ma is azt tanítja.
Nagyot változott a világ az I. századtól napjainkig, a XXI. századig, ám a
változásokban az ember Ember maradt. “Az emberi lét nagy témái nem változtak.
Az emberiséget éppen az teszi, hogy létének minden témája örök.” (Hamvas Béla)
Kérdései: mi vagy ki az ember? honnan, hová, miért? boldogság, szenvedés,
halál? erény és bűn? szent célok és a mindennapok? – Hogy kezdjem az évet,
illetve folytassam életem, ha a feleletet nem keresem, nem találom?! Jézus
pedig kiáltotta: “ÉN PEDIG MONDOM NEKTEK!” Akkor és ma.
Dunántúlon parasztember volt a szomszédunk. Ipsics bácsi.
Szekerével járta földjét. “Nem jön velem egyet kocsikázni?” Akkor már felnőtt
voltam, gyerekként ültem utoljára szekéren. “Örömmel!” “Jól ül?” “Igen.”
Ostorával csettintett lovai felett. “No, induljatok! Isten segíts!”
Felfigyeltem szavaira. Többször megálltunk, többször indultunk, és minden
induláskor elhangzott: “Isten segíts!” Ő se mondta soha nekem, hogy hiszi vagy
szereti az Istent. Ám nem egy “évbe”, csupán egy-egy rövid útra is Isten
nevével indult.
Az iskolázott gyógyszerész, a bölcs parasztember egyaránt annak
nevével kezdték az újat, aki elküldte Fiát, hogy Emberfiaként az örök témáinkra
örök választ adjon. “Én pedig mondom nektek.” – A következő hetekben tanításába
mélyedünk el. Kérem, tartsanak velem. In nomine Dei!
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. január 15-i számában.) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |