 | | | 2025. április 4. péntek, Izidor napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...
| | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát. ... | | HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON Állj meg, szívem, betelt ím az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál? De nem! Bár nincs szív, érted hevülő, te csak lobogjál!
Nagy lombhullásban állnak napjaim. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Első töprengésem az újesztendőben | | 
Ki tudja mióta
mondja az ember: boldog karácsonyt, új évet, születésnapot, névnapot, egyszóval:
ünnepeket. Mondjuk, mert vélekedésünk szerint értékesebbet nem kívánhatunk,
kevesebbet pedig nem akarhatunk.
Ki a boldog? Mi a
boldogság? Magunkra és mindenki másra érvényesen, - megmondta már valaki? "A történelem a boldogságot kereső földi Én története." (Hamvas
Béla) Keressük. Ki ad választ, kérdem újra. Keresem magam is. elővettem a
Bibliát és a Krisztus születése előtti századokban írott könyvekben kutattam.
Azokból idézek.
Zsoltárok
könyve
" Boldog az a nemzet, amelyiknek Istene az Úr, az a nép, amelyet
tulajdonául választott." (32,12)
" Ízleljétek meg és lássátok, mily édes az Úr, boldog az az ember, aki Ő
benne bízik." (33,9)
" Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét s aki nem tart a
gőgösöktől." (39,5)
" Boldog az aki a szegényeknek gondját viseli. A nyomorúság idején,
megmenti az Úr!" (40,2)
" Boldog, akit kiválasztasz -Isten- és magadhoz fogadsz, aki udvaraidban
lakik." (64,5)
" Boldog, az az ember, aki féli az Urat, és nagy tetszését leli
parancsaiban." (111,1)
" Boldog az a nép, amelynek az Úr az Istene." (143,15)
Példabeszédek
könyve
" Boldog az az ember, aki bölcsességet talál, az a férfi, aki
belátásban bővelkedik, mert mert megnyerése jobb, mint az ezüst megszerzése és gyümölcs, többet ér a színaranynál."
(3,13)
" Boldog, aki a szegényen megkönyörül." (14,21)
" Aki az igére hallgat, szerencsét talál, és boldog, aki az Úrba veti
bizalmát." (16,20)
" Boldog az ember, aki mindig istenfélő, aki azonban megkeményíti szívét,
bajba jut." (28,14)
Jézus, Sirák fiának
könyve
" Boldog az a férfi, aki nem vétett szavával, akit nem bánt gond bűn
miatt." (14,1)
" Boldog az az ember, aki bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága
felett elmélkedik." (14,22)
" Boldog, aki igaz barátot talál." (25,12)
" Boldogok, akik meglátnak téged Isten és barátságoddal dicsekednek."
(48,11)
Amint látjuk, a Biblia több mint kétezer éves könyvei elsősorban azt nevezi
boldognak, aki valamiképpen kapcsolatba kerül Istennel. Igen, de rögtön
felmerül a kérdés: Isten maga boldog? A kérdés ostoba, hiszen Isten lenne-e
Isten, ha boldogtalan? Hiszen azért Isten, mert maga a teljes tökéletesség.
Képtelenség egy boldogtalan Istenbe hinni. Így minden igaz hit az Ő boldogsága
mellett tanúskodik. Mivel az ember istenképmás, ezért lényegében jelen kell
lenni a boldogságnak. Amikor kívánjuk, legyen valaki boldog, nem kívánunk mást,
mint önmaga isteni mivoltát élje meg. A nem keresztény, misztikus, korunk
jelentős lelki vezetője ezért meri vallani: "A boldogság maga Isten./.../
Szóval, ha meg kell határoznom Istent, akkor azt mondom: Isten boldogság."
(Sri Chinmoy)
Boldogság keresésünkben menjünk tovább. Mennünk is kell. Lapozzuk tovább a
Bibliát. Majd megnézzük az Új Szövetség könyveit. Azokban maga Jézus, Isten Fia
mondja, kiáltja: ki a boldog.
Nem volt fehér karácsonyunk, de számlálhatatlanul elhangzott, leírtuk:
BOLDOG, és ez az egyetlen szó apró lángként lobbant fel, világított és
melengette a szívünket, és az unhatatlan öröm piros fátyolával takarta be a karácsony,
az újév ünnepét. Gyöngéden. És az ünnepi csöndben nem volt ember, aki el nem
gondolkozott volna...
Fekete karácsonyunk volt. Nem takarta hó a várost. Elmaradt a fehér
varázslat. Sajnálom, hiszen a hó fehér tisztasága belső világunkat is fénnyel
gazdagította volna. Ám, ha az a sok "boldog" szó, amit mondtunk,
leírtunk, reklámoztunk az ünnepekre, az ünnepeken, hókristállyá változott
volna, vastag hótakaró borította volna városunkat. - Azon is elgondolkoztam, ha
annyi forintom lenne, mint a kimondott "boldog" szavunk, akkor a
milliárdosok közé tartoznék...
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |