2025. április 3. csütörtök,
Buda, Richárd napja.
Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA  Bika
 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban  – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát.

...

 HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON

Állj meg, szívem, betelt ím az idő.
   Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál?
De nem! Bár nincs szív, érted hevülő,
   te csak lobogjál!

Nagy lombhullásban állnak napjaim.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Nagy magyar irodalomtörténészek 6. - Farkas Gyula
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Farkas Gyula is azok egyike, akik barikádharcot vívtak a magyar irodalom megmaradásáért.
Kicsi túlzással Farkas Gyula, Horváth János, Zoltvány Irén, Féja Géza és Alszeghy Zsolt volt irodalomszemléletünk utolsó védvonala, s talán még Várkonyi Nándor és Tormay Cécile folytatták azt az elkeseredett utóvédharcot, amelyet a sajtón keresztül kellett megvívniuk a liberális nihilizmussal.
Leghíresebb műve az Asszimiláció kora a magyar irodalomban ezt a küzdelmet mutatja meg, és pesszimizmusában, szempontjainak nagyobbik részében Szekfű Gyula Három nemzedékének ikertestvére.
Ezekben az években ír Ortega Y Gasset, a nagy spanyol kultúrfilozófus a partikularizmus veszélyeiről, mikor Farkas Gyula már leírja a lelkekben és a szellemi életünkben végbement tragikus szétszakítottságot.
Ez a nemzeti tragédiánkat megjósoló, de mégis csodálatos könyv nemcsak azokat a felekezeti szembenállásokat festi meg lázas és komor színekkel, melyek már a katolikus-protestáns szembenállást mutatják, hanem elsősorban a zsidóság szerepét, a magyar irodalomra való ráterpeszkedését mutatja meg.
Legendássá vált sorai nemcsak igazának fényével, hanem költői erejével is hatott:
„„Olyan ez a magyarországi zsidóság a XIX. században, mint egy nagy tó, melybe keletről zavaros hegyi patak ömlik, magával sodorván piszkot, iszapot, fénylő kavicsot, néha egy-egy aranyszemet, s alig adván le terhét, máris tovább siet nyugat felé. A tó pedig folyvást háborog, kavarog, tükre soha el nem simul.”
A Nyugat és a liberális sajtó kivérző ínnyel és csattogó fogakkal vetette magát Farkasra, az antiszemitizmus lealacsonyító rágalmával próbálta eltántorítani, de Farkas tartotta magát.
Hasonló témát dolgoz fel A fiatal Magyarország kora című műve, mely olvasmányosságával, szép magyarságával és okos következtetéseivel feltárja mindazon irodalomszociológiai jelenségeket, melyek a XIX. század irodalmának alakulására olyan végzetes erővel hatottak.
Jelentős műve a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Magyar romantika című műve, mely a legkiválóbb könyv a magyar romanticizmussal foglalkozó könyvek igen szűk csoportjában.
Viszont egyik legfontosabb munkája A magyar szellem felszabadulása, mely irodalomtörténet-írásunk történetét meséli el.
Farkas egyik legnagyobb felfedezése az irodalmon kívül álló erők kulcsszerepe, hiszen az irodalomszemlélet határozza meg az irodalmunk alakulását.
Könyve szakít azzal a torz állásponttal, mely szerint Wallanszky írta meg az első irodalomtörténetünket, hiszen Wallaszky Pál nem csinál mást, mint egy latin nyelvű ismertetést ad íróinkról egy felületes rendezettségű könyvben.
Akkoriban divat volt, hogy a magyarok történetét vagy irodalomtörténetét idegenek írják. Ilyen volt Wallaszky is, aki a tót szellemi mozgalmak támogatója volt.
Farkas második világháború alatt írt könyve a magyar irodalom történetéről viszont erőtlen könyv megannyi erénye mellett is.
Mintha egy kiábrándult és mélységesen szomorú ember sorai lennének mintegy halk beletörődéssel ír mindazon negatív tendenciákról, melyeket évtizedekkel korábban még izzó elutasítással vázolt fel.
Talán a jövő sejtései ütötték ki a kezéből a kardot, talán csak valamiféle optimizmuson akarta átmosni egyre sötétebb pesszimizmusát.
Mégis alakja és műve ma is úgy áll előttünk, mint a legmagasabbrendű tudományosság és a legfelelőségtelibb hazaszeretet emlékműve.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007