2025. április 4. péntek,
Izidor napja.
Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA  Bika
 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban  – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát.

...

 HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON

Állj meg, szívem, betelt ím az idő.
   Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál?
De nem! Bár nincs szív, érted hevülő,
   te csak lobogjál!

Nagy lombhullásban állnak napjaim.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Arany János csaknem hatvanezer egyedi szót használt – mennyit használ ma az átlag magyar?
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
- A kérdésre persze alighanem lesújtó lenne a válasz. Még a huszadik századelőn Gárdonyi Géza mondta, hogy maholnap fehér holló a tiszta magyarsággal író-beszélő ember nálunk, majd később Márai Sándor, hogy nyelvünk foszlik, szavaink elporlanak szájpadlásunk alatt.

Nem véletlen, hogy a mégoly átkos Kádár-érában is nagyobb gondot fordítottak a választékos beszéd és igényes fogalmazás elsajátítására, a rokon értelmű szavak minél szélesebb körű megismerésére és megismertetésére, mint az elmúlt negyedszázadban. „Régi vágású" magyar tanáraink még tudták, hogy a nyelvkultúra minden más ismeret elsajátításának megalapozója. Az egzakt ismereteket, kiváltképpen a matematikát sem fogja soha igazán megérteni az, akinek nincsenek szélesebb körű nyelvi-irodalmi ismeretei. Ezért olvastattak annyit magyar költőink, íróink műveiből.

Persze költőink, íróink szókincse sem volt egyforma. Az Origo szerkesztősége nemrégiben utánajárt egy legendának, amely szerint Arany Jánosnak van a legnagyobb szókincse. Adatelemzés alá vetették Arany műveit, és azok szókincsét összehasonlították a magyar irodalom öt másik alakja (Vörösmarty Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Babits Mihály, Ady Endre) műveivel.

Nos, az eredmény fényesen igazolta a legendát. Arany János vezeti a listát, csaknem hatvanezer egyedi szóval. Ami lángelmére valló teljesítmény, tekintettel arra, hogy a magyar nyelvben összesen hatvan-százezer egyedi szó van. Bár az eredmények szerint a hat költő közül Babits Mihály írta le a legtöbb szót (398 003), ebből azonban mindössze 27 116 volt egyedi. Arany János viszont az élete során leírt 287 425 szóból összesen 59 697 egyedit használt.

Gyulai Pál sorait forgatom fejemben. Egyszer elmondta Arany a Kisfaludy-Társaságban egyik balladáját. Gyulainak kevésbé tetszett. Belekarolt Aranyba s csak annyit mondott neki halkan: „Nézd, János, lehet, hogy lesz náladnál nagyobb költőnk – de magyarabb nem lesz soha." S ha az átlag magyar csak – és akkor talán sokat is mondtam – az ő szókincsének öt százalékával rendelkezne, mi mindenre lehetne képes!

 

(Hunhír)

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007