2025. január 14. kedd,
Bódog napja.
Kalendárium

Hej emberek! Markomban sűrű
 fekete vérrel telt kupa!
 Ezzel köszönt rátok egy rongyos,
 világgá űzött árva kobzos
 utolsó Koppány-unoka!
 Borra nem telt. Így hát kupámat
...

Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

...

Weöres Sándor: Újévi jókívánságok

Pulyka melle, malac körme
   liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
   az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt*,
   tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
   télre jó bakancsot.
Tavaszra sok rigófüttyöt,
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 

Megérte ezt az évet is,
Megérte a magyar haza,
A vészes égen elborult,
De nem esett le csillaga.
Meg van vagdalva, vérzik a kezünk,
De még azért elbirjuk fegyverünk,
...

Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

...

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A végső dolgokról
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
Végre a tél lett bölcs tanítónk,
ki türelmet havaz izgága elmékbe,
jókor jön és megfagyaszt, legalább
belül, ahogy fejünkbe lép be.
Hány év? Már ötven is elmúlt?
Hagyni kell a szívet, roncs az, melyet
ha hagyod, csak fájdalommal fertőz,
s ha alszol is, egész nap csak erjed.
Ki visszafordul, megragad a mellkas
sovány vigaszán, s nem vészel át telet,
csak vonszolja magát az éveken át,
s ha nem bírja, gyógyszert keres és kötelet.
Élj! De ne küzdj! Szelíd maradj, s ha kell,
repülj magasabbra, egészen föl!
Élj! De ne a mának! Vedd ki magad
az idő fortyogó örvényeiből!
Hisz tudnod kell, ki szép, mindig az,
és ki jó, mindig ragyog,
ragyogj hát te is, még ha az 
örök szép el is hagyott!
Menj néha moziba, ott árny leszel,
a fényben alig látható alak,
és menj, hol füst kering és zaj
kábít és koccannak a poharak!
Hidd el, a megtévesztés sokszor
nem gonosz és nem álca,
mert ha elhagyod magad, nem 
leszel más, csak vén pojáca.
Ha van pénzed, mulass! De
egészedet nem elszórva.
A nevetés tanulható, hogy a 
nevetők közt ne légy mogorva.
Szeress! Van még nő a világon,
és van még bor is elég.
Csak ne játszd ki a 
végtelen Isten türelmét!
Én tudom, hogy fáj, úgy tud fájni,
hogy még a bordád is beleremeg,
és nem csillapítják mindenféle
rossz üzelmek, gyilkos szerek.
Én tudom, hogy a földön fetrengsz,
ordítanál, majd szűkölsz, akár az állat,
s egyszer azt kiáltod: ... nem is írom,
máskor pedig, hogy „utállak”!
Én ne tudnám? Hányszor éltem újra,
hogy úgy fájt, kapartam a falat,
még az Istent is megtagadtam, hogy 
téged Istennek mondjalak.
De ami rég, az rög is, tehát temess!
Ne less, ne keress, csak mentsd magad,
én is azt mondom már magamnak,
hogy voltál, s ezért áldalak.


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007