| | | 2025. január 15. szerda, Lóránt, Loránd napja. Kalendárium |
Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat ...
| |
Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. ... | |
Weöres Sándor: Újévi jókívánságok
Pulyka melle, malac körme liba lába, csőre – Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre?
Tiszta ötös bizonyítványt*, tiszta nyakat, mancsot nyárra labdát, fürdőruhát, télre jó bakancsot. Tavaszra sok rigófüttyöt, ...
| |
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
Megérte ezt az évet is, Megérte a magyar haza, A vészes égen elborult, De nem esett le csillaga. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk, De még azért elbirjuk fegyverünk, ...
| |
Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe. ... | |
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
|
Kőbánya szívében | | Barátaimnak:
Jucusnak, Zsoltinak, Csabinak
Halk
szavú remény, merre jársz, hová
vitt el innen a nagyhangú szél?
Ránk sötétlő május ölén, üszkös hajnalok
élén, szívünk közelében, találkozunk újra, mint
régen, Kőbánya szívében. Gesztenye-gyertya
virágban fürdik az égbolt, zöld zuhatagban
rozsdálló orgona ég, szélesedik a szél, s korán halt hősöket
mosdat a zápor, s bőrig ázunk ismét együtt, mert oly kevés
a fény.
Mégis itt találkozunk újra, mint régen, s
rózsák égnek Kőbánya vérző szívében, mint kivérzett,
alvó csillagok, kormos, porlepte halmazok, pusztuló házak,
hazák, üzemek csillagképei; lesántult időnk itt pihenni
tér, zölden pompázó elhagyatottságunk arcvonásai kisimulnak
ezen az éjszakán, s az országos nyomor itt felejtett
rongyaira rálép a szél.
Már ezért is itt találkozunk, mint régen,
mert emlékeink velünk élnek csak tovább, s otthonra
lelnek Kőbánya megfáradt szívében a porladó pillanatok
zsámolyánál; a park padjain kornyadozó ismeretlen
életek felett vállad árnyéka, új idők régi elhagyatottsága
öleli át a leszerelt gyárakat, műhelyeket, gazdátlan ringó
hintaszékeket.
Itt velünk vénül minden, semmi sem
változott, lét-kaszárnyák odvas udvarain bokrosodó
bodzák, ecetfa lombok alá temetett mulandóság,
járdaszigetlakó Robinzonok, magányos kisállatok, macskák,
és kutyák között járok mikor az idő csörömpölve
nagyot zökken, de együtt vagyunk, mint régen Kőbánya öreg
szívében…
2023-05-16
|
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| | |
Könyvajánló | | | | |